Megyer dűlő

A sárospataki Megyer-dűlő a Tokaji Borvidék egyik legkorábban dokumentált dűlője, melyet írásos emlékek először 1324-ben említenek „vinea in monte Meger” formában.

Története

A Megyer hegy, már az Árpád korban is szőlővel telepített hegyoldal volt. Ezt bizonyítja IV. Béla 1248-as adománylevele, amiben Megyer hegyi szőlőket a szepesi Szent Márton premontrei-rendnek adományozta. A nagy kiterjedésű dűlő jellemzően több tulajdonossal rendelkezett. 1354-ben egy sárospataki nemes hagyományozza nagy kiterjedésű részét a sátoraljaújhelyi Szent Egyed pálos kolostornak.

1526-ig áll fenn ez a birtokviszony, amikor a Perényi főúri család önkényesen lefoglalta a területet és kiszorította a korábbi szerzetesi rendeket. Az arisztokrata család korai kihalását követően, a Lórántffy dinasztia 1596-os birtokbavételéig nemesek tulajdonában állt. Lórántffy Zsuzsanna igazgatta a dűlőt 1644-ig, amikor a sárospataki Református Kollégiumnak adományozta azt.

Az ellenreformáció ideje alatt, a terület nagyobb részei a sárospataki jezsuita rendház és ismételten sátoraljaújhelyi pálosok, amíg a kisebb parcellák neves történelmi családok tulajdonába kerültek.

A jezsuita rend 1773-as feloszlását követően korábbi dűlőrészük, a sárospataki református egyház és ezáltal pedig a Református Kollégium birtokába került. Ez a tulajdonosi szerkezet maradt fenn egészen 1950-ig, amikor a kommunista hatalomátvétel során maradéktalanul az állami kézbe került 1992-ig.

 

Nevének eredete

Elnevezése nagy valószínűséggel összefüggésben állt a honfoglaló Megyer törzzsel, akinek a mai Tokaj-Hegyalja fejedelmi szállásterületéhez tartozott.

Fekvése és talaja

A 109 hektáros, déli-, délkeleti fekvésű Megyer dűlő vulkanikus ásványokban gazdag színes riolittufa alapkőzettel és agyagos, morzsalékos, barna erdőtalajjal rendelkezik. A porhanyós termőrétegben keveredik a vulkáni alapkőzet a fedőréteggel, amely következtében a szőlő gyökerei mélyre hatolnak, ezáltal pedig több tápanyagot képesek felvenni. A talaj jó vízmegtartó képességű, így az aszály kevésbé képes befolyásolni a termés minőségét.

Klíma

A lankás hegyoldalnak nincs természetes határa, így az északi szél könnyen átjárja. A napsütéses órák száma kevés, és a páratartalom is alacsony. A hűvös dűlőn a szőlő később érik és lassabban aszúsodik, így a magas beltartalmú szárazborok készítésének kedvez a klíma.

Fekvése és talaja

A 109 hektáros, déli-, délkeleti fekvésű Megyer dűlő vulkanikus ásványokban gazdag színes riolittufa alapkőzettel és agyagos, morzsalékos, barna erdőtalajjal rendelkezik. A porhanyós termőrétegben keveredik a vulkáni alapkőzet a fedőréteggel, amely következtében a szőlő gyökerei mélyre hatolnak, ezáltal pedig több tápanyagot képesek felvenni. A talaj jó vízmegtartó képességű, így az aszály kevésbé képes befolyásolni a termés minőségét.

Klíma

A lankás hegyoldalnak nincs természetes határa, így az északi szél könnyen átjárja. A napsütéses órák száma kevés, és a páratartalom is alacsony. A hűvös dűlőn a szőlő később érik és lassabban aszúsodik, így a magas beltartalmú szárazborok készítésének kedvez a klíma.

Szőlészete

A lankás hegyoldal termőterülete 63 hektár, amelyből a legtöbb tőke 1968-1974 között került telepítésre. 2021-től azonban megkezdtük a furmint tőkék fokozatos újratelepítését.

A szőlőterület kicsivel több, mint 90%-át olyan hagyományos tokaji szőlőfajták, mint a Furmint (24 ha), a Hárslevelű (23 ha) és a Sárgamuskotály (10 ha), míg alig 10%-át pedig a világfajták között megtalálható Chardonnay (6 ha) alkotja.

A szőlőterület kicsivel több, mint 90%-át olyan hagyományos tokaji szőlőfajták, mint a Furmint (24 ha), a Hárslevelű (23 ha) és a Sárga Muskotály (10 ha), míg alig 10%-át pedig a világfajták között megtalálható Chardonnay (6 ha) alkotja.

Az innen származó borok…
…magas beltartalommal, kiemelkedő mineralitással és páratlan komplexitással rendelkeznek.
A terroir főként a szárazborok készítésének kedvez, de egyes évjáratokban az édesboroknak is értékes alapanyagát termi az itteni szőlő.

A riolitos, elkovásodott talaj jellegzetes picit sós, ásványos jelleget ad a Megyerről származó boroknak. A hosszabb érési folyamat és a későbbi szüretnek köszönhetően a savak megmaradnak a borban és azok beltartalma markánsabb, alkoholtartalma pedig magasabb lesz. Az innen származó borok jellemzően hordós érleléssel és erjesztéssel készülnek.

Terület

110ha

Termőterület

63ha

Tőkeszám

2900 tőke/ha

Tőkleterhelés

1-1,2 kg/tőke

Művelésmód

Középmagas
(90cm-es)
kordon

Termesztett szőlőfajták

Furmint, Hárslevelű Sárgamuskotály Chardonnay